Az Andrássy család

Az Andrássy család a legrégebbi nemesi családok közé tartozik Nagypakán. Kezdetben a birtokukban volt egy földdarab, melynek neve "Tamási dűlő" volt, és amelyiken nemesi kúriájuk is állt. A család eredete ezidáig még nincsen teljesen tisztázva. Feltételezhetjük, hogy nemesi rangra a 16. században emeltettek. Nemességük bizonyítására 1725-ben ugyanis Sebestyén és Imre (Andrásék) Nagypakáról Ferdinánd király adományozólevelét mutatták fel.

A család eredeti neve András volt, melyet valószínűleg a család legöregebb tagjának keresztnevéből vettek át. A 18. század elejétől kezdték el a nemesebben hangzó Andrássy nevet használni. A legelső dokumentáció a családról 1596-ból való, miszerint András Ambróz Pakáról nejével Sándor Zsófiával megvettek egy települést Nagy Lászlótól Csukárpakán. András Máté Nagypakáról 1607-ben zálogba kapott Bársony Györgytől egy nagylégi birtokot és 1611-ben 25 aranyért egyéb birtokokat szerzett Deáky Miklóstól (Lég)Szászban.

Később a család egyik ága átköltözött Csukárpakára, ahol birtokilag felemelkedett. Az eredeti nagypakai ág pedig folyamatosan elszegényedett. Pozsony megye kongregációs irataiban található Késmárky György cselédkönyve 1752-ből, amely igazolja a két testvér, István és Ferenc, a néhai nagypakai Andrássy Imre fiainak szegénységét. Utódaik vagyon nélkül maradtak. Andrássy Gábor (+1853) nemes - zsellér volt, fia, László pedig zsellér és pásztor.

A család másik ága viszont, (amely Csukárpakán élt) a 18. és a 19. században elég magas vagyoni és társadalmi szinten állt, miután vagyonukat a Csukárpakai nemesi birtokközösségbe fektették. Andrássy Ádám 1765-1787-ig szavazóbíró (jurassor) Pozsony megyében, és 1786-ban megyei biztos volt. Fia, József 1804-körül kivándorolt Horvátországba (Zágráb megyébe), ahol gróf Erdődy Józsefnél szolgált. A 19. században több csukárpakai Andrássy tevékenykedett a hadseregnél.